Ha nem tudsz róla semmit, akkor úgy kiüt, mint a rohadt élet. Amúgy is, de vakon a legkeményebb.
Nincs valid játékmenet, sétaszimnek csúfolnám, de egyébként minden idők egyik legütősebb játékélménye volt számomra. A szinkronhangok ahhoz képest, hogy teljesen ismeretlenek lehozzák a csillagos eget is sokszor, a történet, annak mondanivalója és tálalása, a dramaturgia, a korlátolt grafika ellenére létrehozott képek...
A művészet egy nagyon magas szintje.
Szégyen a teljes játékos társadalomra nézve, hogy egy ekkora kincs zéró rivaldafényt kap, míg gyakorlatilag BÁRMI MÁS fényesre van szopkodva. A készítők nem rég örültek a 25 ezer eladott példánynak. A tízszerese lenne az alap. Kibszott szomorú.

A legjobb soulsrák játék, amivel valaha játszottam.

EDIT: Jó 20 órával később át kell értékelnem a semmitmondó hülyeséget, amit irtam: Ez egy zseniális játék.
Van pár elég MÉLY mondanivalója és rétege, nem csak az a felszines fajta, hogy "SZEMETELNI CSÚNYA DOLOG". Jóval több, és keményebb. A nehézség ingadozó (a hard módról beszélek, mindenféle assist nélküli verzióban), néhol mintha túlfejlett lettem volna, néhol viszont a bossok egy-egy támadása a teljes HP-t úgy lehúzta, hogy az csoda. Kis balanszolást megérne a dolog. Amúgy egy-két bug, meg textúra alá bezúgáson túl semmi probléma. Imádtam.

Ez egyszerre egy brutál komoly dráma, és egy zsánerparódia, rákok szemszögén keresztül. Az év egyik legjobb játékélménye, és az év végi top listák valid szereplője.