Szomorkás vagyok. Nem azért, mert rosszul sikerült volna a Wukong és nem érte meg végül, ellenkezőleg: pontosan amiatt, mert véget ért ez a csoda 63 óra után. Nálam nemcsak, hogy elvitte a 2024-es év egyik legjobb - ha nem a legjobb, meglátjuk még - játéka címet, de az elmúlt 10 év távlatában is a toppok között van a helye.


Kína betört a játékiparba (is.) Megjelenés előtt érdeklődve figyeltem az újabb és újabb videókat, szerettem volna reménykedni abban, hogy ez tényleg olyan gyönyörű, érdekes és nagyszerű lesz, mint, amit látunk. Az elmúlt évek sorozatos csalódásai és borzalmas megjelenései után érthető, ha valaki szkeptikus, most azonban a Game Science munkatársai olyant tettek le az asztalra, hogy csak ámultam. Utoljára talán a Dark Souls 3 idejében élveztem ennyire játékot.

• ▲ A legelső dolog, amivel szembesülsz: ez bizony BRUTÁLISAN gyönyörű. Nem csak grafikai szempontból nézve, a helyszínek felépítése, az épületek, szobrok, minden részlettől leesik az állad.
  
  
• ▲ A zártabb pályarészek néhány ember számára biztosan negatívot jelentenek, Én viszont kifejezetten üdvözlöm a megoldást. Örülök neki, hogy nem erőltették a nyílt világot, melybe már annyi fejsze beletörött, sokkal jobban bírom a kisebb, de kidolgozott, érdekesebb tereket, mint a kietlen pusztaságok végtelenjeit. Az első fejezetnél még érezhetőek a fejlesztés korai fázisai (ha csúnyább szóval szeretnék élni, ez alapján el lehetett volna könyvelni 'cső-játéknak'), viszont haladva előre a történettel már sokkal hatalmasabb bejárható területeket kapunk.
  
  
• ▲ Apropó, bejárható területek.. rogyásig van rejtett részekkel, ellenfelekkel és felfedezésre váró titkokkal! Csak győzd megtalálni mind, mert eléggé könnyű elsiklani felettük.
  
  
• ▲ A nehézségre nem lehet panasz. A Souls-like címekkel ellentétben nem büntet agyon a Wukong, meglehetősen kiegyensúlyozott játékmenetet biztosít. Kezdetben túl könnyűnek is tituláltam, viszont fejezetről fejezetre kellő mértékben nehezedett, míg a végét járva három bosst is tudnék említeni, akik felvehetnék a kesztyűt bármely Souls legnehezebb főellenfeleivel. Úgy érzem nagyon eltalálták (ezt is), szükség esetén bármikor változtathatsz a talentjeiden, hogy alkalmazkodhass az adott kihíváshoz.
  
  
• ▲ A harcrendszer szintén remekül sikerült, gördülékeny, élvezetes. Nem is szabadna, hogy ez másképp legyen egy akció-RPG esetében, így lehet csak kiélvezni azt a rengeteg epikus, monumentális csatát.
  
  
• ▲ Bevallom, a kínai / buddhista mitológiában nem vagyok teljesen otthon, nekem kifejezetten felüdülést nyújtottak a különlegesebbnél különlegesebb lények, motívumok, utalások, átvezető videók. (Sokkal több hasonlót kérek az unalomig ismételt, bejáratott formulák helyett!) Mind a zene, mind az atmoszféra, amit megteremtettek.. lenyűgöző. Ha egy játék esetében használhatjuk a 'lelke van' szóösszetételt, akkor a Black Myth: Wukong egy tökéletes példa lenne rá.
  
  
• ▲ Egy Unreal Engine 5-ös cím, ami jól van optimalizálva? Létezik ilyen?! LÉTEZIK! A teljes játékidőm alatt egyetlen fagyással sem találkoztam, 2k-s felbontás mellett szoftver szerint átlagosan 82 fps-el futott, high beállítások mellett. (Fura érzés tud lenni ez mondjuk egy Lords of the Fallen után..)
  
  
• ▲ Nincs mikrotranzakció, nincs battle pass, nincs valódi pénzzel működő játékon belüli bolt: végre egy játék, ami tényleg 'csak' egy játék szeretne lenni és szórakoztatni azt, aki belevág ebbe a csodálatos utazásba.

Sajnos ritkán van lehetőség egy közel tökéletes alkotással találkozni. 45-50 óra környékéig mégis úgy voltam vele, ha akarnék sem tudnék negatívumot felhozni, legfeljebb apróságokba belekötni, mint - főleg a játék első harmadában található - láthatatlan falak, avagy a controller gyenge rezgése.

Akkor mégis mi történt aztán?

• ▼ Elérkeztem a hatodik, egyben utolsó fejezethez. Míg az első öt, remekül felépített szakasz elvarázsolt, addig az utolsó finoman szólva sem. Érezhető rajta a kapkodás. Bármiféle spoiler nélkül: ez semmivel sem volt különb annál, mint, amikor a diák óra előtt összevág valamit 'házi feladat' címszó alatt, hogy ne 1-essel értékeljék a művét. Olyan érzés volt, mintha Én, teljesen amatőrként építettem volna egy arénát gyakorlásképp Unreal Engine-ben, ahol aztán véletlenszerű helyekre ledobálunk pár bosst. Feladat teljesítve, határidőbe belefért.. csak hát ugye, olyan lett, amilyen.

A kínai játékok sosem tartoztak az érdeklődési körömbe, viszont, ha újabban ilyen minőséggel lesznek képesek szolgálni, megéri odafigyelnünk rájuk. Nagyon ritkán vásárolok teljes áron meg valamit (ezelőtt a Baldur's Gate 3 remekművet érte eme megtiszteltetés) és totál nem bántam meg. Egyetlen dolog miatt fáj a szívem mégis: elszórakoztam volna vele még sokkal tovább. Innentől kezdve rendkívül nehéz dolguk lesz másoknak, új majomkirály született és bizony nem lesz egyszerű felérni hozzá.