megutál (ige)
1. Kezd erősen elutasítani, megundorodik tőle. Hirtelen nagyon mély ellenszenvet érez ellene. Már semennyire sem kedvel vagy csodál.

A lakoma után megutáltam a zsíros húsokat. A gyerek egy menet után megutálta a rosszullétet okozó hullámvasutat.


2. Átvitt értelemben: Erkölcsileg hitványnak tart egy személyt, tettet, és ezt magatartásával ki is fejezi.

Kicsapongásai miatt megutálja az udvarlót a lány. A szavazók gyorsan megutálják a hazug vezetőket.


Eredet [megutál < meg- (igekötő) + utál]